Különös babonák övezik a szilvesztert és az újévet
Lencse és malachús – a szilveszter elmaradhatatlan kellékei idehaza. Nemcsak nálunk, más országokban is akad újévi babona bőven: Hollandiában kör alakú fánk hozza a végtelen szerencsét, Spanyolországban 12 szőlőszemet kell elfogyasztani a 12 boldog hónapért, Mexikóban pedig úgy tartják, kalandos utazás vár ránk, ha szilveszterkor sétálunk egyet egy bőrönddel.
Az év végén, a karácsonyi bevásárlások után az embereket főként az a kérdés tartja lázban, hogy hol és kivel töltsék az év utolsó napját – mondta az M1 Ma este című műsorában Németh Dávid külpolitikai újságíró. Hozzátette: turizmust tekintve az a tapasztalat, hogy nemcsak szilveszterkor, hanem már a karácsonytól az újévig tartó időszakban is elutaznak a családok, baráti társaságok.
Mint mondta, jellemző a sportturizmus növekedése is ilyenkor, hiszen ebben az időszakban a sípályák és síparadicsomok is üzemelnek már, ami vonzza a látogatókat, valamint a sportolni vágyókat.
Ételek és babonák
Németh Dávid elmondta, sok ázsiai ország van, ahol különleges módon ünneplik a szilvesztert. Kifejtette: Japánban egy kicsit fordított a dolog, hiszen míg itthon az a jellemző, hogy a szentestét töltjük a családdal, majd szilveszterkor mozdulunk ki, addig a japánok 24-én mozdulnak ki és szórakoznak, majd a szilveszter estét inkább családi körben töltik.
Érdekesség még Japánban a szilveszteri, illetve újévi étel. Magyarországon lencsét fogyasztanak a jó szerencséért, Japánban a szilveszteri étel nemcsak szerencsét, de szerencsétlenséget is hozhat, ott ugyanis egy úgynevezett mocsit esznek, ami egy rizsből készült, tapadós étel. Ennek fogyasztása közben többen is életüket vesztették már, hiszen olyan ragadós és tapadós, hogy az ember torkán akadva akár fulladást is okozhat – mondta az újságíró.
Hangsúlyozta: fontos az, hogy az emberek mit cselekednek az év első napján, hiszen az meghatározhatja az egész évnyi szerencsét is.
A látványon van a hangsúly
Az újságíró elmondta, Kínában találták fel a tűzijátékot, azonban mégsem ott a legjellemzőbb a tűzijáték parádé, bár ennek ellenére a petárdázás jellemző. Elmondta azt is, hogy a nagyobb világvárosokban igyekeznek a szilveszteri bulit szervezők látványos parádét rendezni, ami nagy tömegeket vonz az utcákra.
Újévi fogadalmak
December 31-e egyébként mágikus erővel bír, az emberek ilyenkor szánják el magukat a legnagyobb döntésekre, mint az életmód-váltás. Ennek eredete nem is olyan régi, mint gondolnánk. Jó néhány évtizeddel ezelőtt az emberek millióinak Magyarországon eszükbe sem jutott, hogy újévi fogadalmat tegyenek, és ezzel megváltoztassák az életüket, akárcsak kisebb – jó vagy rossz – szokásokat illetően is.
Bár az év utolsó napjához sok babona és népszokás fűződött, ezek inkább a jóslás körébe tartoztak, a fogadkozások, fogadalmak főleg a polgári, liberálisabb társadalomra voltak jellemzők, ott, ahol lehetett választani egyes életstílusok és hétköznapi szokások között.
Míg korábban szinte elképzelhetetlen volt a hirtelen változás és változtatás, a mai életstílus megköveteli az állandó változtatást, az alkalmazkodást az új követelményekhez, a folytonos tanulást, mindeközben szépnek, fiatalnak és egészségesnek lenni, mert ez az ideál az elfogadott. Ezért is divatos az, hogy az év utolsó napján fogalmakat teszünk a jövő évre.
